Egyre többet tudunk a légszennyezés káros hatásairól, olvassuk a rémisztőbbnél rémisztőbb újságcímeket:
Összefügg a demencia a légszennyezéssel – A lakossági hulladékégetés ezerszer mérgezőbb lehet mint a tüzifa elégetése – Európában minden nyolcadik ember a szennyezés miatt hal meg, Magyarországon minden ötödik-hatodik – Nem csak a koraszülés, de az asztmás és autista megbetegedések száma is kevesebb, ha tisztább a levegő – A PM10 mennyiségének akár az 5 százalékáért is a hulladékégetés felelhet – Két évvel korábban halunk a légszennyezettség miatt
És még mindig: beköszönt az ősz, az első hűvösebb napok, és már érződik a levegőben a jellegzetes, édeskés vagy fanyar, “mindent-a-tűzre” füstszag. Van, ahol valóban nem telik tüzelőre, de nagyon sok helyen a nemtörődömség, vagy a tudatlanság vezeti ezt a káros gyakorlatot. A tornacipőről, matracról és irodai székről valószínűleg gyanítja még a leggondatlanabb tüzelő is, hogy bizony nem odavaló, de a kezelt fáról, pozdorjáról, bútrolapról, vagy rétegelt lemezről sokan nem tudják, hogy valóban mennyire mérgezőek az égésük során felszabaduló gázok. A fa elégetésével is sok mérgező vegyület keletkezik, amelyek füstmérgezést okozhatnak, de a pozdorják, rétegelt lemezek ragasztóiból, vagy a fa festékéből, gomba- és rovarirtószerekkel beitatott gerendákból (pl. a zöldesre szineződött tetőgerendákból) származó égéstermékek nagyságrendekkel mérgezőbbek.
Az egyik tényező az egészen finom szemcsék aránya, amelyek olyan aprók, hogy belélegezve a tüdőből átjuthatnak az erekbe, segítve más anyagok bejutását is. A különböző műanyagok égetésekor ezeknek az apró részecskéknek az aránya (a PM10 koncentrációja) akár negyvenszer magasabb is lehet, mint a tüzifa égetésénél. Ennél még durvább eltérést a különösen mérgező, rákkeltő és mutagén PAH-k értékek mutatnak, melyek a faszerű hulladékok égetésénél három-nyolcszoros mennyiséget érnek el, az egyéb hulladék égetésekor (pl. textil, gumiabroncs, további műanyag hulladékok) pedig a tűzifához képest akár közel 1000-szerese is lehet. Többféle vegyület keletkezik az égetés során, A PAH-k ezek közül egy anyagcsoport, . Amikor összehasonlítható egységekre átszámították, kiderült, hogy az égetésnél kialakuló vegyi anyag-koktél toxicitása a forgácslemeznél (OSB) 40-szer mérgezőbb, mint a sima tüzifánál, míg a különböző műanyagok többszáz, vagy akár több ezerszer mérgezőbbek (280-4100x).
A hulladékégetés szerte Európában, így nálunk is, tilos. Ha bebizonyosodik, hogy hulladékot égetett az illető, akár 300.000 forintra bírságolhatja a hatóság. A bizonyítás kissé nehézkes, a hatóságok nem kifejezetten együttműködőek és hatékonyak – annak ellenére, hogy mindannyiunk érdeke lenne, hogy tiszta levegőt szívjunk, és ne a szomszéd(ok) tudatlansága befolyásolja a mi egészségünket. A fejlődésben lévő szervezetek – gyermekeink szervezete – ráadásul még sokkal érzékenyebb bárminemű méreganyagra, így a mérgező füstökre, gázokra is. Ne hagyjuk, hogy saját és családunk egészségének kárára füstöljenek!
Tegyünk együtt a levegőnk tisztaságáért, saját és gyermekeink egészségéért!
—–
Ha környezetünkben a hulladékégetés fanyar szagát érezzük, ne tétovázzunk, jelentsük be! Ehhez kérhetjük a helyi rendőrség segítségét, vagy bejelentést tehetünk közvetlen az illetékes Járási Hivatalnál (ez Göd esetében a Dunakeszi Járási Hivatal).
Források:
A Greenfo cikke
A Levegő munkacsoport blogja
Qubit. cikk
hvg gazdaság
infostart/ MTI
hvg gazdaság