Önkormányzatok és helyi közösségek jó gyakorlatai
2023. június 23-25 között került sor Székesfehérváron a Környezet-és Természetvédő civil szervezetek háromnapos rendezvényére, amely pénteken egy szakmai konferenciával kezdődött a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban, ahol önkormányzatok és közösségek a helyi erőforrások megőrzéséért folytatott jó gyakorlatait ismerhették meg a résztvevők.
A teltházas rendezvényen mintegy 150 fő vett részt, és sok fiatal, sőt diák is volt a közönség sorai közt.
A rendezvény házigazdái Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége, illetve Lajtman Csaba, az Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke voltak.
A hivatalos megnyitó (Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára, Dr. Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára és Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere beszédei) után a délelőtti szekcióban helyi közösségek, míg délután önkormányzatok (sok esetben civil együttműködésben megvalósuló) jó gyakorlatainak bemutatására került sor.
Az alábbiakban szubjektív élménybeszámolónk következik.
Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektorának az „1-bites, leegyszerűsítő üzenetek” veszélyeire, illetve a klímaváltozás komplexitására felszólító/felrázó, szándékosan provokatív figyelemfelkeltő előadása (az előadás címe: Rosszat rosszul: az erőforrásokkal való takarékos bánásmód szükségessége) adta meg az alaphangot a következőkben bemutatott problémák fontosságának/sürgősségének nyomatékosítására.
Ezután három jó gyakorlat bemutatása következett. Nyolczas Krisztina a szolnoki kosár közösség létrejöttét, nehézségeit és örömeit mutatta be. Kosár közösség létrehozásával egyébként Gödön is kísérletezünk, próbálkozunk, egyelőre még kevés sikerrel. [Ez itt a reklám helye: akit bővebben érdekel, látogasson el a kosarkozosseg.hu weboldalra, vagy keressen meg mindet a Facebookon (Gödi Kosár Közösség)]
Éger Ákos a közösségi összefogásban megvalósuló energiaközösségek magyar kezdemény-csíráiról számolt be, több pozitív példát is felhozva (Veszprém, Rózsa u. 48 alatti lakástulajdonosok összefogása, a budapesti Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház közösségi energiaberuházása, vagy a tiszabői Máltai Szeretetszolgálat szociális naperőműve).[Bővebb információ: tudaster.kozenergia.hu]
A következő előadás a heti egy húsmentes nap országos és helyi kampányok által megvalósuló komplex szemléletformáló programot mutatta be a közétkeztetés területéről.
A húsmentes ebédszünetet követően az 1250-es lélekszámú bakonyaljai Pápateszér, Klímasztár település polgármestere villantotta fel a 2014-ben indult önkormányzati helyzetfelmérés során kibontakozó és megvalósuló klíma-lakosság-és természetbarát fejlesztéseket, bizonyítva, hogy forráshiányos településen is lehet előre lépni, helyi adottságokra építeni, hátrányból előnyt kovácsolni, mind ehhez pénzt és támogatókat szerezni (évente 30 pályázatot nyújtanak be, illetve segítik őket az Éghajlatvédelmi Szövetség és a WWF Magyarország is).
Helyi színekben Csete Gábor természetvédelmi felelős mutatta be a székesfehérvári Sós-tó komplex rehabilitációs programját, hangsúlyozva, hogy „hatalmas feladat ezen ökoszisztémák fenntartása” és hogy „ha egy zöld beruházásnál a klorofil mennyisége nem nő (értsd: fotoszintetizáló növények), akkor az nem tekinthető zöld beruházásnak”.
„A városba is behozzuk a környezetet” – Székesfehérvár, Lakatos utca, Rózsafal
A természet alapú innovációknál maradva Lajtman Csaba egy öt ország részvételével megvalósuló Erasmus+ nemzetközi projekt eredményeiről számolt be, amelyekből a mi városunk is meríthet ötleteket. A jó gyakorlatok online és ingyenesen is hozzáférhető kiadvány formájában is elérhetők:https://online.fliphtml5.com/kvecx/qfwn/#p=1
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója a klímaváltozás hatásai mellett a területhasználati döntések szerepére hívta fel a figyelmet. Vannak eszközök, hogy jól tudjunk hozzáállni a klímaváltozáshoz, sok egymással összehangolt intézkedésre van szükség, és ebben az önkormányzatoknak hatalmas szerepük van! Az érintettek bevonása pedig azért különösen fontos, mert mindenkinek van szerepe az alkalmazkodásban, a hely lakostól kezdve az ipari szereplőkig. Sipos Katalin hangsúlyozta, hogy az energiahatékonysági és klímavédelmi intézkedések időszerű megtervezésével többszörösen nyernek az önkormányzatok és egy tervezőeszközt is mutatott ehhez, a Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet (SECAP). Bővebben: https://secap2030.eu
A helyi vízgazdálkodás kezelésére több település (Bátya, Ruzsa, Tiszatarján, Rákócziújfalu, Püspökszilágy) jó példáját is említette az előadó.
Végül Kóspallag és Pilisborosjenő polgármestere mutatott jó példákat a civil összefogásra, az önkormányzat és civilek együttműködésére.
A rendezvény témájának aktualitását a 30 C-os hőség is alátámasztotta.
